importantmodernart:

The Uncertainty of The Poet, 1913Giorgio de Chirico

importantmodernart:

The Uncertainty of The Poet, 1913
Giorgio de Chirico



:((

:((



ezt még mondjuk gyakorolni kell. :(

ezt még mondjuk gyakorolni kell. :(



mozgokepszinhaz:

pill hányok

kéne egy bari aki múzeumokba jár velem. csókolózni nem kell. :(

mozgokepszinhaz:

pill hányok

kéne egy bari aki múzeumokba jár velem. csókolózni nem kell. :(

(Source: grassfaerie)



még mindig nincs türelmem, de végre rajzolok valamit, amit persze nem fogok befejezni, de valami. :(

még mindig nincs türelmem, de végre rajzolok valamit, amit persze nem fogok befejezni, de valami. :(



cavetocanvas:

August Sander, The Painter Otto Dix and His Wife, Martha, 1925/26
From the Art Institute of Chicago:

The portraits of August Sander are notable for their directness and freedom from the stiff decorum common to studio portraiture of his day. After working for many years as an itinerant photographer, Sander developed a quasi-scientific project in the 1920s to catalogue representatives of German society. Influenced by the work of painters such as Otto Dix, his subject here, this venture led Sander to reassess his earlier portraits and broaden the scope of his portraiture. Launching his project in 1927, Sander described his aim “to see things as they are and not as they should or might be … to tell the truth about our age and people.” Dix, who had recently published The War, a portfolio of gruesome etchings, similarly aspired to a detached recording of momentous events: “I … had to see how someone next to me suddenly fell and was gone, the bullet hitting him right in the middle.”


de hát Otto Dix felesége porcelan-macska ükdanyja! :(

cavetocanvas:

August Sander, The Painter Otto Dix and His Wife, Martha1925/26

From the Art Institute of Chicago:

The portraits of August Sander are notable for their directness and freedom from the stiff decorum common to studio portraiture of his day. After working for many years as an itinerant photographer, Sander developed a quasi-scientific project in the 1920s to catalogue representatives of German society. Influenced by the work of painters such as Otto Dix, his subject here, this venture led Sander to reassess his earlier portraits and broaden the scope of his portraiture. Launching his project in 1927, Sander described his aim “to see things as they are and not as they should or might be … to tell the truth about our age and people.” Dix, who had recently published The War, a portfolio of gruesome etchings, similarly aspired to a detached recording of momentous events: “I … had to see how someone next to me suddenly fell and was gone, the bullet hitting him right in the middle.”

de hát Otto Dix felesége porcelan-macska ükdanyja! :(



elég megnyugtató, hogy bármikor ilyen menő halakat nyomhatok a falamra pl. :(

elég megnyugtató, hogy bármikor ilyen menő halakat nyomhatok a falamra pl. :(



köszönöm internet.

köszönöm internet.

(Source: deviantartlove)



de komolyan srácok, ez a festék dolog nagyon összezavart, hova lett a gyönyörűszép kék, hogy került a helyére lila? :(

de komolyan srácok, ez a festék dolog nagyon összezavart, hova lett a gyönyörűszép kék, hogy került a helyére lila? :(



42*

szóval van ez a dolog
mikor fáradt is vagyok meg nem is igazán
és eltűnődök aludtam-e az éjjel
de a táskáim a szemem alatt
(hűha rögtön kettő)
a kusza gondolatok
meg a kérdés felmerülte meg is adja a választ
szóval teát iszom
a felborult
egyensúlyra
talán holnapra helyreáll
ha kibírom addig
de persze most fáradt is vagyok de inkább nem
és már elmúlt dél
szóval.

egyébként ez egészen érdekes élmény, most jutottam el odáig két sírás után, hogy perceken keresztül eszelősen vihogtam, és bármikor újrakezdődhet, félek.



nyáresti dilemmák. ha leoltom a villanyt nem látok. ha becsukom az ablakot megsülök. ha kinyitom az ablakot és égve hagyom a lámpát, berepülnek a rovarok. gondolom erre jó megoldás lenne egy szúnyogháló, de nem épp ebben a pillanatban.
az alkarom sokkal megfelelőbb a fölösleges festék leszedéséhez, mint a kézfejem. még jobb lenne egy rongydarab persze.
hiába tisztítottam a festéket, az egyik kék lilává változott, mintha mindigis az lett volna. értetlenül állok az események előtt. lehet megőrültem. lehet mindig lila volt. de nem lehet. kék volt. bizonyosan kék volt, és így nem lehetett pirossal keverni. mi lesz így. lehet felkelek egyszer, és mind a 12 szín lila lesz hirtelen. :((

nyáresti dilemmák. ha leoltom a villanyt nem látok. ha becsukom az ablakot megsülök. ha kinyitom az ablakot és égve hagyom a lámpát, berepülnek a rovarok. gondolom erre jó megoldás lenne egy szúnyogháló, de nem épp ebben a pillanatban.

az alkarom sokkal megfelelőbb a fölösleges festék leszedéséhez, mint a kézfejem. még jobb lenne egy rongydarab persze.

hiába tisztítottam a festéket, az egyik kék lilává változott, mintha mindigis az lett volna. értetlenül állok az események előtt. lehet megőrültem. lehet mindig lila volt. de nem lehet. kék volt. bizonyosan kék volt, és így nem lehetett pirossal keverni. mi lesz így. lehet felkelek egyszer, és mind a 12 szín lila lesz hirtelen. :((



mégegyszer szeretnék megkérni mindenkit: ha esetleg valakinek a birtokában lennének régi, akár tévéből felvett vhs kazettái, az megköszönném hogy porolja le őket és nézze meg, de most mi a fasz bajod van bazmeg csak pár kurva kazettát akarok, hülye vagy geci?!!:?!

segítsetek ennek a kedves fiatalembernek!





szóval újrarajzoltam egy régi ötletet, de azt ide sem linkelem, úgy szégyellem (pedig nem kéne, már öt éve volt)*, és hát szerencsére továbbra is van hova fejlődni, pl. mi ez a nyak, de már mindegy. :(
meg persze most sem használok akvarellpapírt, minek is.
*hazudozok itt, csak három.

szóval újrarajzoltam egy régi ötletet, de azt ide sem linkelem, úgy szégyellem (pedig nem kéne, már öt éve volt)*, és hát szerencsére továbbra is van hova fejlődni, pl. mi ez a nyak, de már mindegy. :(

meg persze most sem használok akvarellpapírt, minek is.

*hazudozok itt, csak három.



(Source: fawn-and-fang)